Unió 4

_____________________________________________________________________________

UNIÓS

GAZDASÁGFEJLESZTÉS

Magyarország és több uniós tagállam gazdasági fejlődésében is meghatározó tényezőt jelent az uniós tagság, a gazdasági-politikai közösség. Az ebből elérhető lehetőségek jóval nagyobb tartományt képviselnek mint az eddig élvezett előnyökből az látható. Továbblépés viszont csak úgy lehetséges, ha uniós szinten bekövetkezik egy fordulat a gazdasági gondolkodásban, a szemléletben és helyet kapnak új elképzelések, új megoldások is.

Általános vélemény, hogy az Uniónak valamit lépni kell, mert ami van az már nem visz előre. Érdemes lenne erről vitázni, ha lennének az asztalon olyan koncepciók, melyek vitaalapot jelentenek, irányt mutatnak, lehetőségeket vázolnak. Először is olyan új tudásra, olyan uniós jövőképre lenne szükség, ami lehetőséget jelent a létező és az elérhető összevetésére, amely alapján elindulhat egy olyan gondolati építkezés, ami a jövőt jelentő kedvezőbb állapot eléréséhez vezető út megtételének átgondolását, az egyes lépések, a szükséges változtatások kigondolását eredményezi.

Olyan jövőkép, olyan stratégia, olyan változás megfogalmazására lenne szükség, ami révén az uniós térségek földrajzi és nemzeti adottságainak figyelembevételével megteremthető lenne az elérhető legmagasabb ívű fejlődési pálya. És kellene olyan új tudás, ami a még kiaknázatlan erőforrásokat, az önérdeket és a csoportérdeket motiváló, a fejlődés folyamatát gerjesztő, annak kiteljesedését segítő tényezőket is figyelembe véve vázolja a lényeges összefüggéseket, jellemző sajátosságokat, megfogalmazza azokat a változtatásokat, amelyek meghatározóak, irányadóak lehetnek a legmagasabb ívű fejlődési pálya eléréséhez.

Ami a lényeg: ahhoz, hogy az Európai Unió gazdasági fejlődésében valódi előrelépés történjen, nagyobb teret kell kapni egy új gazdasági gondolkodásnak és főként a gazdasági innovációnak.

Szükség lenne uniós szintű gazdaságfejlesztésre, csakhogy nem létezik uniós gazdaságfejlesztés és nincs az uniós szintű gazdasági növekedés elvi lehetőségeit és konkrét megoldásokat elemző uniós intézmény se. Az Unió intézményeiben hivatalnokok dolgoznak, az új tudás létrejöttéhez viszont átlagon felüli kreativitással rendelkező alkotó szellemű emberek kellenének, akik eddigi munkáikkal, műveikkel, eredményeikkel bizonyították rátermettségüket.

Az alkalmazott és papíron lévő monetáris megoldások már nem adnak erőt, lendületet az uniós reálgazdaságnak, egyedül a gazdasági növekedés innovációja hozhatna kedvező változást. A gazdasági növekedés innovációja, a gazdaságfejlesztés uniós szinten történő megvalósítása sok millió ember számára adna új esélyt a boldogulásra, sorsának kedvezőbb alakulására.

Az Európai Unió adóssággal küzdő tagállamai folyamatos gazdasági növekedést feltételezve vették fel a hiteleiket. Ha nincs növekedés nem tudják visszafizetni a hiteleket, mert a megszorítások, költségkiigazítások révén kevés az esély, hogy megteremthető legyen a stabil adósságpálya.  

Csak a gazdasági növekedés állíthatja önfinanszírozó pályára az adóssággal küzdő országokat. Kereslet hiányában viszont nincs vagy alacsony a gazdasági növekedés, amire pedig óriási szükség lenne. A kereslet begyűjtése és piacszerzés vonatkozásában nemzetgazdasági szinten már a tagállamok többségében elérték a felső határt, nem így uniós szinten, amikor az Európai Unió nem mint az eddig megismert gazdasági-politikai közösség, hanem egy a közösség politikai és gazdasági érdekeit nagyhatalomként érvényesítő államszövetségként lépne fel.

A növekedéshez keresletre lenne szükség, amire jó megoldás akár a múltba visszatekintve kereshető. Az ókorban, középkorban a kereskedővárosok voltak a gazdagság forrásai, mert itt talált egymásra az árut eladó és a vevő, akik emellett a helyi szolgáltatásokat is igénybe vették. A jelenben centralizált keresletet a mai technikával, infrastruktúrával rendelkező üzleti, kereskedelmi és szolgáltató központok biztosíthatnának, ahol megvalósulhatna az áruk és szolgáltatások nagy tömegű értékesítése.

Az uniós gazdaságfejlesztés B-modell szerinti koncepciójában az új típusú keresletbegyűjtő " kereskedőváros " mintapéldánya egy Magyarországon létrehozandó üzleti, kereskedelmi és szolgáltató megaprojekt lehetne, ami voltaképpen egy olyan szolgáltató városként működne, ahol nappal minden az üzletről szól, az éjszaka pedig a szórakozásé.

Ez az EU szempontjából akár egy kísérleti modell is lehetne, amelyen tanulmányozható, hogy milyen eredményességgel gyorsítható fel ilyen módon a gazdasági növekedés. Az Európai Unió számára kifizetődő lenne a kísérleti modell létrehozásának, kezdeti működtetésének a finanszírozása is, mivel ez olyan mintát jelentene, ami a tagállamok szakemberei részére biztosítja a tanulmányozás, tapasztalatszerzés lehetőségét, a megvalósításban gondolkodók számára pedig a felkészítés, képzés lehetőségét jelentheti.

Aztán a gondolati építkezés folytatódhatna azzal, ha itt jött létre a minta, az üzleti, kereskedelmi, szolgáltató központ kísérleti modellje, itt létezik az a gazdasági innováció ami uniós szinten alkalmazható lenne, akkor miért ne lehetne itt az uniós gazdaságfejlesztési központ is, hiszen a minta tanulmányozása miatt úgyis ide kell utazni a tagállamokból.

Az Uniós gazdaságfejlesztés egyik gigaprojektje lehetne az Európában menedéket kérők országainak, elsősorban Szíriának az újjáépítése. Ehhez először biztonságot, védett zónákat kell teremteni, amihez jelentős szárazföldi haderőre van szükség. Egy ilyen szárazföldi  haderő felállításhoz szükséges személyi feltételek egyedül az Európai Unióban léteznek, ahol több mint 1 millió menedéket kérő található és nagyobb részük fiatal férfi, közülük sokan katonai múlttal.

Amikor uniós szintű gazdaságfejlesztésről beszélünk, akkor abból kell kiindulni, hogy azt lehet eladni amire kereslet van. Az Unióban kivitelező kapacitás van bőven. De csak akkor lehet többet termelni vagy szolgáltatni, ha erre létezik kereslet. Az uniós gazdaságfejlesztésnek egyik alapvető célja tehát a kereslet begyűjtése, becsatornázása kell, hogy legyen, mert ebből lehet gazdasági növekedés. Ezért lenne szükség egy az Európai Unió egészét átfogó és lefedő közös online kereskedelmi rendszerre, ami alkalmas lenne az unión belül termelt áruk globális terítésére. Az európai online kereskedelmi rendszer kerekedőházainak részlegeiben több százezer fiatal végezne értékesítési tevékenységet. Az európai online kereskedelmi rendszer keretében dolgozók feladata lenne a global coop szisztéma szerint a világon bárhol létező kereslet, innováció és kivitelezés összeszervezése is.  

 Az EU gazdasági fejlődését érintő kérdéskörbe tartozik az is, hogy egy új elosztási mechanizmus jobban segítené a gazdasági növekedést. A B-modell szerinti megoldás erre az eus fogyasztási kvóták bevezetése lenne. Mit jelent ez? Azt, hogy az Európai Unió új, garantáltan gazdasági növekedést eredményező támogatási formát vezetne be a rászoruló tagállamoknak, amit  fogyasztási, foglalkoztatási kvóta és a kulturális támogatás kvótája formájában vehetnének igénybe. Az EU felzárkózást támogató alapjaihoz hozzájáruló fejlett uniós tagállamok a pénz mellett ilyen jellegű kvótákat is felajánlanának, ezek elosztását egy uniós alap kezelné.

Az Európai Unió igen jelentős támogatást biztosított az új tagállamok részére a felzárkózáshoz, gazdaságfejlesztéshez, hogy lendületesebb gazdasági növekedést produkálva felzárkózzanak az EU fejlett tagországaihoz. Az uniós támogatást felhasználták, de nemhogy kiugró, több esetben szerény gazdasági növekedés sem valósult meg belőle. Ami ehhez kapcsolódóan szomorú tény, hogy voltaképpen ezt az uniós támogatást áttételesen az adott tagországok állampolgárainak szánta az unió, azzal a céllal, hogy a gazdasági fellendülés jobb életet hozzon számukra, de a nagy összegű támogatás elköltése csak kevesek számára biztosította azt, ami az adományozó EU szándéka szerint sokakat illetett volna.

FOGYASZTÁSI KVÓTA

Azt nagyon nehéz befolyásolni, hogy egy ország lakossága többet fogyasszon, de kvóta rendszerrel megoldható lenne. Ez olyan megoldás, ami a kvótát adó fejlett donor országok számára is kedvező lenne, hiszen úgy adnának saját állampolgáraiknak pénzt fogyasztásra, hogy egyúttal a rászoruló uniós tagállamoknak gazdasági növekedést eredményező bevételt biztosítanának. 

Ez valójában a jóléti fogyasztás uniós szintű terítését jelentené és egy újabb lépcsője lehetne az uniós gazdasági együttműködésnek, a szolidaritásnak, amit a fejlett országok állampolgárai se elleneznének, hiszen ők lennének a fogyasztási kvóta primer élvezői, azzal a megkötéssel, hogy a fogyasztás a kvótát elnyerő országban vehető igénybe.

A B-modell szerint fogyasztási kvóta azt jelenti, hogy például Németország a saját állampolgárainak ad 10 milliárd euró értékben fogyasztást, amiért Görögországban vagy Magyarországon vehető igénybe szolgáltatás, ami a görögöknél vagy magyaroknál biztosan gazdasági növekedést eredményez. A donor országok kedvezményezett állampolgárai a kvótákat a saját országuk irodáin keresztül vehetnék igénybe.

Az EU fejlett országai által biztosított fogyasztási kvóták alkalmazása, vagyis a jóléti fogyasztás B-modell szerinti módon történő terítése valójában duplán eredményezne gazdasági növekedést. 

Egyrészt gazdasági növekedést jelentene a donor országnál, például a kvótát elszámoló német utazási iroda bevételként könyvelné azt el, a haszon is náluk maradna, és ez Németország számára a GDP-t növelő bevételként jelentkezne. Görögország vagy Magyarország számára pedig hasonlóan gazdasági növekedést, a GDP-t növelő bevételt eredményezne, hiszen ott vennének igénybe szállást, utazást, szolgáltatást, ténylegesen ott fogyasztanának. 

A szerző mint jogtulajdonos hozzájárul, hogy az oldalon lévő tartalom magyarul és idegen nyelvre lefordítva megosztható legyen közösségi oldalakon és weboldalakon a forrás és szerző megjelölésével.  Az így megosztott tartalom mellett elhelyezhető reklám, hirdetés.