B-modell
Baranyai József
B-modell
Az Európai Unió nem csupán a politikusok Európája és Uniója, hanem a
civileké, az európai polgároké is.
Mi több, a cél az, hogy az európai polgárok számára még jobban élhető és élvezhető Európa formálódjon, még több legyen a boldogulásra, az önerőből történő érvényesülésre, az önmegvalósításra esélyt nyújtó lehetőség.
Ezért is lenne
fontos, hogy az Európai Unió fogadja a civilek, a civil közösségek
ilyen irányú és az Európai Unió jövőjére vonatkozó javaslatait,
biztosítsa, hogy azok közül a figyelemre méltóak a döntéseket hozó
politikusok és a nyilvánosság számára is elérhetőek és megismerhetőek
legyenek. Ennek egyik gyakorlatban megvalósuló lehetősége lenne, hogy a
tagországokban található uniós nagykövetségek befogadják a civilek
emailben és írott formában beérkező javaslatait, azt lefordítják és
továbbítják az erre kidolgozott szisztéma szerint.
A
változáshoz, fejlődéshez új ötletek, új elképzelések kellenek,
ugyanakkor gyakran hallható, hogy az Európai Unió intézményi felépítése
túl bürokratikus és merev a változások befogadására és elutasító az új
megoldások iránt. Ha nincs akarat és nincs struktúra a változások
elfogadására, megvalósítására, akkor a gyors fejlődés elszáguld az
Európai Unió mellett.
A
változás első lépését a hozzáállás változtatása jelenthetné, hogy a
jövőben egy az új iránt nyitott és gyorsan reagáló Európai Unió
foglalja el helyét a világ sorsát, jövőjét befolyásoló nagyhatalmak
között.
Az Európai Unió jövőjéről folyó vitában többségi
támogatást élvező álláspont volt, hogy a közös politika főként
gazdasági és pénzügyi területre koncentrálódjon, az integráció és a
fejlődés különböző fokán lévő tagállamok nemzeti függetlensége
megmaradjon, a közös cselekvés vonatkozásában pedig az érdekközösség
jelentse a motivációt.
Többségi támogatást élvező álláspont volt mindaddig, amíg a több mint 1 millió menekült beáramlása, a növekvő terrorizmus, és a sok áldozatot követelő párizsi robbantás merőben új helyzetet teremtett.
Az
Európai Unió számára egyfelől megoldást kell találni a menekültek
áradatának megfékezésére, az Unió határainak megvédésére, a terrorizmus
és a terroristák távol tartására, arra, hogy mi legyen az EU határain
belül lévő több mint 1 millió menekülttel, de ami talán lényegesebb,
nem halasztható tovább annak eldöntése, hogy az EU tud és akar
nagyhatalomként működni és reagálni, ehhez megtalálja a döntési
mechanizmust és intézményi felépítést.
A B-modell egy
olyan Európai Unió modelljét mutatja be, amely 530 millió polgára
érdekében cselekvő nagyhatalomként akar és tud fellépni.
Az
Európai Unió - mint nagyhatalom - politikai tanácsának tagjai a
tagállamok vezetői, akik annak tudatában hozzák meg döntéseiket, hogy
ők nem csupán egy kisebb vagy nagyobb nemzetállam érdekeit képviselik,
hanem egy nagyhatalom legfelsőbb politikai vezetésének egyenrangú
tagjaiként felelősséget viselnek 530 millió uniós polgár sorsáért,
jövőjéért.
Az Európai Unió
jövőjéről a
politikusok döntenek és ez a döntés kihat 530 millió ember, 530 millió
uniós polgár sorsára. De az Európai Unió nem csupán a tagállamok
gazdasági-politikai közössége, nem csupán a nemzetek uniója, hanem 530
millió ember közössége is, 530 millió uniós polgár sorsközössége.
Létezik egy Európa, a politikusok Európája és létezik a civilek
Európája, ami a térképen nézve ugyanaz, ám mégis sok tekintetben
különbözik egymástól.
Nem kell és nem lehet elvitatni, hogy az
530 millió uniós polgár sorsközösségét érintő döntéseket meghozó
politikusok a maguk szemszögéből nézve azt akarják, hogy még jobban
élhető Európa formálódjon. De ez az Európa nem esik egybe azzal az
Európával, amilyent a civilek szeretnének, ahol a civilek igazán jól
éreznék magukat.
Az Európai Uniónak számos intézménye és 23
ezer alkalmazottja van. De az Európai Uniónak nincs olyan intézménye,
aminek feladata a közösségteremtő küldetés lenne, ami azzal
foglalkozna, hogy közelebb hozza egymáshoz az Európai Unió polgárait.
Nincs olyan intézménye az Uniónak, ami azon munkálkodna, hogy egy
magyar, egy spanyol vagy egy lett nemzetiségű uniós polgár hasonlóan
európainak érezné magát, mint ahogyan egy amerikai amerikainak és egy
orosz orosznak érzi magát.
Az Európai Unió mint közösség
hatalmas értékké vált, olyan értékké, melyet az Európai Unió polgárai
már nem akarnak feladni, döntsenek bárhogyan is a politikusok. A
civilek nem akarják feladni nemzeti identitásukat sem, de az európai
sors- és értékközösséget sem. Ha beállna az a helyzet, hogy a
politikusok nem jutnak dűlőre, sokasodnak a kérdések és nincsenek jó
válaszok, egymásra torlódnak a problémák és nincsenek megoldások, akkor
jönnek a civilek és elmondják ők mit szeretnének, mit akarnak, milyen
legyen a civilek Európája. Európa civiljei, Európa polgárai nem fogják
feladni az eddig elértet és nem fogadják el egy rosszabb helyzet
bekövetkeztét sem, inkább civil mozgalmak sokasága jön létre és fog
össze, hogy megmentse, megtartsa a civilek Európáját. A Civil Európa
mozgalom arra is képes lehet, hogy összegyűjtse a legjobb, legtöbb
támogatással bíró elképzeléseket Európa, az Európai Unió jövőjéről, azt
a döntéshozók, egyben a nyilvánosság elé tárja.
Az Európai Unió
nem tehet úgy, hogy nem vesz tudomást a Civil Európa mozgalomról és nem
tekinti azt az Európa és az Európai Unió számára új elképzeléseket, új
tudást felmutató szellemi erőforrás részének. Az Európai Unió nem
teheti meg, hogy nem támogatja intézményi háttérrel, forrásokkal az 530
millió uniós állampolgár, az 530 millió európai civil képviseletében
megszólaló Civil Európa mozgalmat. A Civil Európa mozgalom egyik célja
az európai polgárok közötti kapcsolatépítés, az európai civilek
közösségének építése. Mint ahogyan létezik az uniós tagállamok
közössége, hasonlóan létezhet az Európai Unióban élő polgárok, civilek
közössége is. A másik cél az európai civileknek a közös európai jövőről
alkotott elképzeléseinek összegyűjtése, az e körben ismert koncepciók,
jövőképek megvitatása és közös álláspont kialakítása, amely az EU
döntéshozói elé terjeszthető.
Az Európai Unió polgárainak, a
civileknek van álláspontja a menekültkérdésről, van javaslatuk a
lehetséges megoldásokra, van elképzelésük arról is, hogy milyen
irányban és milyen módon folytatódjon az integráció az Európai Unióban.
Európai
civileknek számos elképzelése van arra, milyen közösségépítő programok
segíthetnék Európa polgárainak közösséggé kovácsolódását, azt, hogy
erősödjön annak tudata és érzete, hogy európai polgárok vagyunk.
Az
európai civilek számára nem csupán az fontos, hogy megismerjék egymást,
azt, hogy a másik miért gondolkodik hasonlóan vagy miért gondol mást,
hanem az is, hogy megismerjék egymás kultúráját, művészeti értékeit. Az
Európai Unió számára jelentős lépés lenne az értékközösség felé, ha
ilyen programokat támogatna szervezéssel, forrásokkal, egyáltalán
létezne olyan intézmény az Európai Unió keretében, ami ennek
koordinációjával, a javaslatok befogadásával, ilyen irányú pályázatok
kiírásával foglalkozik. Hasonlóan támogatást érdemelnének az e témával
foglalkozó weboldalak, közösségi oldalak, mint ahogyan támogatást
érdemelnének az európai civilek számára szervezett közösségépítő
rendezvények is.
Az európai civilek mozgalma elindulhat bármelyik tagországból, de miért
ne indulhatna el Magyarországról?
Civil
Európa mozgalom Magyarországról három olyan programot indítana, amely 3
vetületben mutatja meg azt, hogy a magyar civilek hogyan gondolják az
európai civilek közötti kapcsolatteremtést, az európai közösségépítést.
Az
első program terepe a művészet, az alkotás. Magyarországon a Balaton
partján, augusztusban és szeptemberben megrendezhető lenne az európai
amatőr festők találkozója, ami egyben alkotótábor és a Balatont
körülölelő szabadtéri, főként a parton látható kiállítás, megatárlat is
lenne. Ekkor már a balatoni szálláshelyek többsége üres, de még jó idő
van szabadtéri alkotásra, nagy beszélgetésekre, szórakozásra és bármi
egyébre. A szállás, ellátás az alkotók, amatőr festők és az eus
országokból valószínűen nagy számban - a kíváncsiság okán -
idelátogatók - fiatal tehetségek, új irányzatok iránt - érdeklődők
számára is biztosítható lenne, a balatoni szállásadók és vendéglátósok
pedig dupla szezont zárhatnának és persze dupla bevétellel.
Ez olyan kulturális rendezvény lenne, mely a magyar kormány és az
Európai Unió támogatására is joggal igényt tarthatna.
A
második program legyen a vallásos európai civilek programja, amely egy
európai keresztény találkozó lehetne. A találkozó központi témája a
keresztény Európa jelen helyzetben illetve Európa és a kereszténység
viszonya az Európai Unió jövőjében.
A harmadik program az
Európa egyesítéséhez vezető magyar határnyitás megünneplése lenne,
amely az európai civilek egyik fő ünnepi rendezvénye lehetne. A magyar
határnyitás az itt lévő németek számára a szabadságba vezető út
megnyitását jelentette, ami egyben Európa két felének és a két német
állam egyesítésének kezdeti lépése is lett. A közös ünneplésre induló
európai civilek autós konvojokba szerveződnének, úgy érkeznének
Magyarországra. Sopronban és Budapesten az ünneplés egy hatalmas
fesztivállá alakulna, ami Európában, az Unióban egyik legnagyobb civil
közösségformáló rendezvény lehetne.
A szerző mint jogtulajdonos
hozzájárul, hogy az oldalon lévő tartalom magyarul és idegen nyelvre
lefordítva megosztható legyen közösségi oldalakon és weboldalakon a
forrás és szerző megjelölésével. Az így megosztott tartalom
mellett elhelyezhető reklám, hirdetés.