Baranyai József 

 

B-modell

  


ÚJ NYUGDÍJRENDSZER


A jelenlegi nyugdíjrendszert felváltó új nyugdíjrendszerre lenne szükség, olyan új nyugdíjrendszerre, ami jobb és kedvezőbb,  igazságosabb és méltányosabb a jelenleginél.

A B-modell szerinti nyugdíjrendszer esetében a nyugdíj két pillérre épül, két összegből tevődik össze.  Az első pillért a mindenkinek egyformán járó szociális alapnyugdíj jelenti, ami állampolgári jogon jár. A második pillért a számított nyugdíj jelenti, aminek összege a munkában eltöltött  évek során befizetett nyugdíjjárulék alapján kerül kiszámításra. A számított nyugdíj összegét növelheti a kiegészítő nyugdíjjárulék fizetése.

Az állampolgári jogon járó szociális alapnyugdíj összege 50 ezer forint lenne, ami jelenleg 26 ezer forint. A szociális alapnyugdíj 50 ezer forintos összege a költségvetés helyzetétől függően megállapított szociális nyugdíjemelésekkel lenne elérhető. Az új rendszerben az inflációt követő nyugdíjemelés helyett is szociális nyugdíjemelés lenne. Az inflációt követő szociális emelés számítási alapját a mindenkori átlagnyugdíj képezné.

Az 50 ezer forintos állampolgári alapon járó szociális alapnyugdíj a már nyugdíjban lévőket és a jövőben nyugdíjba vonulókat is megilletné, ehhez adódna hozzá a számított nyugdíj összege.  Ez azt jelenti, hogy például egy kórházban dolgozó nővér, aki szakápoló képesítéssel 45 évet dolgozott az egészségügyben majd nyugdíjba vonult és jelenlegi nyugdíja 80 ezer forint, 50 ezer forinttal kaphatna majd magasabb nyugdíjat ezen nyugdíjmodell alapján, vagyis havi 130 ezer forintra emelkedne a nyugdíja. A szociális alapnyugdíj emelését évente 10 ezer forintos lépésekben lenne célszerű megvalósítani.

Az érvényben lévő nyugdíjrendszer szerinti, inflációt követő nyugdíjemelések mértékét sokan igazságtalannak tartják, másrészt életszerűtlennek és logikát nélkülözőnek, ami nehezen lenne vitatható.

Az inflációt követő nyugdíjemelés esetében a szociális vonatkozás, a szociális tényező erősebb mint az értékőrzésre vállalható garancia. Ez esetben a nyugdíj hasonló kategóriaként veendő figyelembe, mint a nyugati, jóléti társadalmak rendszerében a megélhetési jövedelem, ami egyformán adómentes a szegényeknek és gazdagoknak. Mellesleg ott ez az adómentes megélhetési jövedelem összege általában 1000 euró vagyis 300 ezer forint. A fejlett nyugati országokban az inflációt követő nyugdíjemelés nem így érvényesül, ott ugyanis a megélhetéshez szükséges alapnyugdíj van, Ausztriában például ennek összege forintra átszámítva, 250 ezer forint, ennél kisebb nem lehet a nyugdíj összege.

Visszatérve a magyar viszonyokra, az infláció egyformán sújtja az 50 ezer forint nyugdíjjal rendelkező és a 200 ezer forint nyugdíjjal rendelkező magyar nyugdíjast, ez a megélhetéshez szükséges alapvető élelmiszerek és a rezsi vonatkozásában nagyjából hasonló értéket jelenthet. Ha nem lenne infláció, maradna a nyugdíjak eredeti értéke, de az infláció elvesz ebből, csakhogy nem differenciáltan, hanem azonos mértékben, a tej, a kenyér ára, vagy más a megélhetéshez nélkülözhetetlen termékek, szolgáltatások ára mindenki számára egyformán drágul. Ugyanakkor a jelenlegi rendszer szerinti emelés differenciált, 5 %-os infláció esetén az 50 ezer forintos nyugdíj 2500 forinttal, a 200 ezer forintos nyugdíj 10 000 forinttal emelkedik.

A B-modell szerinti nyugdíjrendszer biztosítaná a kiegészítő nyugdíjjárulék fizetésének lehetőségét, ami akár munkahelyi levonással, akár egyéni befizetéssel teljesíthető lenne. Ez nem nyugdíjpénztári befizetés lenne, hanem az állami nyugdíjkasszába történő befizetés, amiért az állam vállalja a garanciát. A kiegészítő, plusz nyugdíjjárulék fizetése egy meghatározott táblázat szerinti mértékben növelné a nyugdíj számításához figyelembe vehető jövedelmet, ami így magasabb lenne mint a tényleges jövedelem.

A B-modell szerinti nyugdíjrendszernek lenne még egy új eleme, amiben társadalmi vita dönthetne, ez pedig az előnyugdíj lehetősége. Az előnyugdíj az idő előtti nyugdíjba vonulás lehetőségét jelentené azok számára, akik elérték a 60 évet és rendelkeznek legalább 30 éves munkaviszonnyal. Aki előnyugdíjba vonul az a 65 éves nyugdíjkorhatár eléréséig csak a szociális alapnyugdíjra lenne jogosult, a 65 éves kor elérését követően pedig a teljes nyugdíjra, ami azt jelenti, hogy a szociális alapnyugdíja kiegészülne a számított nyugdíjjal. Ez azok számára lehetne előnyös, akik egészségügyi állapotuk miatt vagy a megtakarításuk nyújtotta lehetőség alapján élni kívánnak ezzel. Az előnyugdíjasok vállalhatnának munkát, de az előnyugdíjas évek alatt szerzett jövedelmük nem számítana bele a nyugdíjba.

MAGYAR  ÁLLAMADÓSSÁG

A magyar állam adóssága jelenleg 80 milliárd euró körül ingadozik, attól függően, hogy mikor történik törlesztés és új kötvények kibocsátása illetve hitelek felvétele. Az államadósság nagysága elsősorban a hitelminősítőket érdekli, ez is befolyásolja az ország besorolását. Az államadósság törlesztése állandó kiadást jelent a költségvetés számára, ezzel is csökkentve a jóléti kiadásokra fordítható forrás mértékét.

Valójában az államadósságot nem annak valós nagysága illetve összege szerint említik, hanem a GDP-hez mért aránya a mérvadó. A magyar államadósság a 80 %-os érték körül mozog, az utóbbi időben inkább 76-78 %-os mérték szerepelt a tájékoztatókban.

Felvethető a kérdés, hogy mi hasznosabb egy országnak, az államadósság szinten tartása vagy folyamatos csökkentése? A szinten tartás esetén csak a kamatokat kell fizetni és újabb hitelekkel, kötvényekkel megújítani a lejártakat, ez esetben több forrás marad a jóléti és szociális intézkedésekre. A másik esetben nyilván kevesebb forrás marad erre, sőt adók, egyéb elvonások formájában teremthető elő a törlesztés fedezete, ha nincs gazdasági növekedés, ami erre forrást biztosítana a költségvetésben.

A B-modell más utat választ az államdósság kezelésére, mégpedig azt a megoldást, hogy nagyléptékű gazdaságfejlesztéssel jelentősen növeli a GDP mértékét, így az államadósság százalékos mértéke úgyis hathatósan csökkenthető, ha egy forintot se fizetünk vissza, csak a kamatokat. Ezzel a megoldással nem kell elvonni forrást a költségvetésből a törlesztésre és a megmaradó forrás felhasználható a nyugdíjak emelésére, az orvosok és ápolók, tanárok bérének emelésére, más jóléti intézkedésekre, de elsősorban a szegénység felszámolására.

A B-modell szerinti nagyléptékű gazdaságfejlesztés célja, hogy 5 éven belül lehetőség szerint a GDP 200 %-os növekedése jöjjön létre a két faktoros gazdasági növekedés alkalmazásával, a nagy tömegű árú és szolgáltatás értékesítésére lehetőséget nyújtó megaprojektek létrehozásával. A magyar GDP 50 %-os növekedése esetén a magyar államadósság a jelenlegi 80 %-os szintjéről 53 %-ra csökkenne, úgy, hogy egy forintot nem fizetünk vissza. A GDP 100 %-os növekedése esetén a jelenlegi 80 %-os államadósság 40 %-os mértékűre csökkenne, 200 %-os GDP növekedés esetén pedig  27 %-ra esne vissza az államadósság mértéke a jelenlegi 80 %-os szintről, úgy, hogy egy forintot nem fizetnénk vissza. 


Jövőkép 4

_____________________________________________________________________________


JÓLÉT VAGY

SZŰKÖLKÖDÉS?


Nem az a kérdés, hogy mit választanak a magyar emberek, mert az nyilvánvaló, hanem az, hogy a magyar emberek választása egyezik-e a hatalmon lévő politikai elit víziójával? Csakhogy a politika nem döntheti el helyettünk, hogy lemondjuk a jólétről - még mint célról is - és családunk, gyermekeink, unokáink ugyan az Európai Unión belül, de jóval az európai életszínvonal alatti életet éljenek és egy jóval rosszabb életminőség elérhetősége jelentse számukra a közeli vagy távoli jövőt.

Mi kell a jólét megteremtéséhez?  Olyan gazdasági teljesítmény, ami biztosítja a költségvetés számára a jóléti kiadások fedezetét, azt, hogy jusson elég pénz a jóléti rendszerben elvárható szintű gyógyításra, oktatásra, kultúrára, fejlesztésre.

Jó minőségű élet csak nagy értékteremtő képességgel bíró, kiválóan teljesítő gazdasággal biztosítható. Ilyen gazdasági teljesítmény eléréséhez nagyléptékű gazdaságfejlesztésre, ugrásszerű  gazdasági növekedésre van szükség. Ehhez pedig terv kell, olyan forgatókönyv, ami alapján megvalósítható a nagyléptékű gazdaságfejlesztés. 

Természetesen kell hozzá forrás is, de ez rendelkezésre áll, mi több, olyan nagyságú forrás, amiből akár háromszor is megvalósítható lenne ez a gazdaságfejlesztés. Magyarország az uniós csatlakozás óta 36 milliárd euró uniós támogatást kapott, de nem lett belőle virágzó gazdaság és nem lett jólét. Ausztria a második világháború után mai értékre átszámolva 7 milliárd eurónak megfelelő Marshall-segélyt kapott, amiből virágzó gazdaságot és jólétet teremtett.

Forrásunk tehát bőven lenne a jólét megteremtéséhez - 2020-ig még közel 20 milliárd euró támogatás érkezhet -, de terv is kell hozzá, mert megfelelő terv nélkül ablakon kidobott pénzzé válhat a felzárkózásra adott uniós támogatás. Az pedig nyilván egyértelmű: ha nincs terv a jólét megteremtésére alapot adó gazdasági fejlődésre, akkor nem is lesz jólét!  

Ma Magyarországon egyetlen modell ismert a nagyléptékű fejlődésre, a B-modell. A B-modell egy olyan gazdasági innováció, ami az önszerveződő  piacgazdaság működése révén létrejövő gazdasági teljesítményt kiegészíti a második növekedési faktorral létrehozható gazdasági teljesítménnyel. Az új típusú gazdasági növekedés zászlóshajói az óriásprojektek.

A B-modell a nagyléptékű gazdasági fejlődés olyan innovációja, amivel 5 év alatt létrehozható az a gazdasági teljesítmény, ami a hagyományos, spontán gazdasági növekedés révén jó ha 50 év alatt létrejönne. A B-modell alkalmazásával lerövidíthető egy áldozatokkal és lemondásokkal teli hosszú fejlődési út, rövid idő alatt és jóval könnyebben célba érhetünk. A B-modell tartalmazza azokat a megoldásokat, amelyek rövid idő alatt a többszörösét képesek biztosítani annak a gazdasági növekedésnek, ami a spontán növekedés sok apró szeletéből tevődne össze.

A B-modell szerinti ugrásszerű gazdasági növekedés  tudatos gazdaságfejlesztéssel, óriásprojektek, megaprojektek létesítésével valósítható meg.  A tudatos gazdaságfejlesztés esetén szó szerint megtervezik, majd megcsinálják a gazdasági növekedést. A növekedés nem sok apró többletteljesítmény összegereblyézéséből áll össze, hanem egy pakkban, egy csomagban, megtervezett módon és időben jön létre.

A jelenlegi cél azonban nem a jólét elérése és a jólét megteremtéséhez szükséges gazdasági teljesítmény létrehozása, hanem a munkaalapú rendszer megvalósítása. Az érvényesítendő gazdaságpolitika célját a gazdaságfilozófia határozza meg, a gazdaságfilozófia pedig a hatalmat gyakorló politikai erőnek a Magyarország és a magyar gazdaság fejlődésére alkotott víziójának része. A hatályos vízió szerint nem a jólét, hanem a munka a cél, mert ha munka van, minden van. 

Az pedig külön kitétel, hogy a Nyugat másolása megölne bennünket, mert a jóléti állam és a nyugati társadalmi rendszer már kimerítette tartalékait és  sikertelenségre van ítélve.

A gazdaságfilozófia jelöli ki gazdasági fejlődés ívét és befolyásolja annak ütemét, az emberek boldogulási lehetőségeit, és nyilvánvalóan azt is, hogy a jólét vagy a szűkölködés irányába mozdul el az életszínvonal. A gazdaságfilozófia befolyásolja, hogy mennyit vesz el az állam és mennyi marad az adó- és járulékfizetőknél.

A jelenlegi gazdaságfilozófia azt felismerte, hogy a tétlenül szemlélődő és csupán különböző szabályozási módokkal operáló neoliberális gazdaságpolitika nem képes keresletet, piacot szerezni a termelés és szolgáltatás bővítéséhez, e nélkül viszont kevés esély van gazdasági növekedésre. Amikor a cégek, a vállalkozások nem találják a piaci réseket, a politika rásegíthet, de ettől átütő eredmény nem várható.

A magyar gazdaságpolitika a rendszerváltás óta eltelt 25 évben a kapacitás fejlesztésére, bővítésére fordított minden forrást, a termelés, a kivitelezés, a szolgáltatás kapacitásának növelésére kiosztott rengeteg pályázati pénzt, azzal, hogy majd a vállalkozók a többlet értékesítéséhez előteremtik a piacot, a keresletet. Ez sem a kezdetben, sem később nem működött. Számolatlanul folytak el ezer milliárdok, eredmény pedig szinte nulla. Viszonylag egyszerű modellezéssel igazolható lett volna, hogy kereslet nélkül a kapacitás bővítése vagy akár a versenyképesség javítása címén adott pályázati támogatás ablakon kidobott pénz, mert attól, hogy valaki a pályázati támogatásból létesített új épületben, új gépekkel folytatja tevékenységét nem lesz nagyobb piaca, nem lesz kereslete, hogy a többlet termelést értékesíteni tudja.

25 éven keresztül nem érvényesült az az egyszerű logika, hogy ha nincs piac, nincs kereslet ahol a többletet értékesíteni lehetne, akkor nincs értelme többet termelni vagy szolgáltatni. Megoldás lehetett volna a kereslet begyűjtése, a kereslet szervezése, de erre nem volt pályázat, nem volt forrás. Sőt, a kereslet felmérése, begyűjtése, szervezése lett volna az elsődleges, az első lépés, de ez még pályázati célként sem volt megjelölve, így pályázni sem lehetett erre. Ennek ellenére érkeztek ilyen jellegű jelentkezések, kezdeményezések, de elutasították, azzal, hogy a kereslet szervezése nem pályázati cél.

A B-modell alapját jelentő gazdaságfilozófia a keresletre építi a gazdasági növekedést. A kereslet a fő tényező, a keresletre fókuszál a pályázati rendszer, a források, támogatások elosztása. A B-modell lényeges jellemzője, hogy olyan gazdaságszervezési módokat alkalmaz, amelyekkel megtöbbszörözhető a gazdasági növekedéshez szükséges kereslet, megteremthető az egy helyre sűríthető és egy helyen elérhető fogyasztás, a nagy tömegű áru és szolgáltatás értékesítéséhez szükséges forgalmat biztosító létesítmények, struktúrák létrehozása.

Magyarország soha nem tud akkora termelő kapacitást létrehozni mint egy 30-40 milliós lakosú ország, de a B-modell szerinti gazdaságszervezéssel tud akkora forgalmat bonyolítani, olyan volumenű értékesítést létrehozni, ami megfelel egy 30-40 milliós lakossággal bíró ország gazdasági teljesítményének. Ehhez elégséges a hazai munkaerő és van forrásunk is, és ez ugyanolyan gazdasági teljesítményt jelent, ugyanolyan gazdasági növekedést és bevételt eredményez a költségvetésnek, mintha termeléssel értük volna el. Hiba lenne nem látni, hogy itt vagyunk Közép-Európában, az uniós tagság minden előnyével, rendelkezésünkre áll az 530 millió fős piac - nagyobb mint az amerikai piac - az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának lehetőségével.

A B-modell szerinti gazdaságfejlesztés egyik óriásprojektje a KERO - Közép-Európai Kereskedelmi Központ - lenne, aminek fő funkciója a kínai és más, főként távol-keleti áruk Magyarországon történő átáramoltatása és ezek európai terítése. Kína legnagyobb exportpiaca az Európai Unió, ahova jelenleg hozzávetőlegesen 400 milliárd euró értékben szállít árucikkeket, ezt 2020-ra 1000 milliárd euróra akarják növelni. Ha ennek csupán a 10 %-át sikerülne becsatornázni, elérni azt, hogy a kínai áruk a magyar online kereskedőházak és az 5 magyar kereskedelmi központban folyó értékesítés révén kerüljenek az 530 millió fős EU-ba, akkor ez 100 %-os gazdasági növekedést hozhatna Magyarországnak. Magyarország kihasználhatná uniós tagságát, azt, hogy szabad hozzáférhetősége van az EU 530 millió fő fogyasztót számláló piacához az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának lehetőségével. Ha sikerülne elérni a 20 %-ot, az már 200 milliárd eurót kitevő, 200 %-os gazdasági növekedést jelentene akár 4-5 éven belül. Az új típusú kereskedőházak és ezek online részlegei több tízezer magyar fiatal foglalkoztatására nyújtanának lehetőséget, nyugati bérekkel. Feltétel: a számítógép kezelése, internetes kommunikációban való jártasság, alapszintű angol nyelvtudás. Ez valós lehetőséget jelentene arra is, hogy magyar fiatalok tízezrei térjenek haza.

A B-modell másik óriásprojektje, megaprojektje  az áruk és szolgáltatások nagy tömegű értékesítésére lehetőséget nyújtó 5 db üzleti, kereskedelmi és szolgáltató központ lenne. Már az ókori és középkori kereskedővárosok esetében is meghatározó tényező volt a kereslet koncentrált létezése, az, hogy létezett egy hely, ahol az eladók és vevők könnyen és gyorsan egymásra találhattak.

A B-modell szerinti üzleti, kereskedelmi és szolgáltató központ a régi kereskedővárosok mai modern megfelelője lenne, egy olyan szolgáltató város, ahol az üzleti kapcsolatteremtés, az üzleti lehetőségek megismerésének sokféle lehetőségét felvonultató létesítményhálózat és infrastruktúra áll rendelkezésre, ahol a szórakozás körében létező minőségi szolgáltatás sokszínűségének olyan kínálata létezik, mely mágnesként vonzza a fizetőképes keresletet.

Az 5 üzleti, kereskedelmi és szolgáltató központ tervezet szerinti teljesítménye számokban: heti 2 milliárd euró, évi 100 milliárd euró azaz 30 000 milliárd forint többlet bevétel az országnak, 12 000 milliárd forint többlet bevétel a költségvetésnek, több mint 200 ezer új munkahely, nagy tömegű megrendelésállomány az építőiparnak, kapcsolódási pont egyben piac a hazai vállalkozások számára, nagy tömegű megrendelés a magyar vállalkozásoknak, piaci lehetőség sok új magyar vállalkozásnak, és az 5 szolgáltató város ellátása jelentős piaci lehetőség a magyar mezőgazdaságnak is. Ez a megaprojekt önmagában 100 %-os gazdasági növekedést hozhatna, egyben az államadósság 40 %-ra történő csökkentését, úgy, hogy egy forintot nem fizetnénk vissza, ugyanis az adósság GDP-hez mért aránya a mérvadó.

A B-modell harmadik megaprojektje a külföldiek ellátására létrejövő idősotthon hálózat, idősekre specializálódó hotelek. Szakértők szerint a következő években legkevesebb 5 millió idős német állampolgár számára kell idősgondozást biztosítani, amit a német állam a jelenlegi rendszerben nem lesz képes megoldani. Hasonló a helyzet más gazdag európai országokban is, például Nagy Britanniában, Franciaországban, Hollandiában. Az idősotthonok működtetésére nehéz személyzetet találni, ezen a területen egyébként sok kelet-európai országból érkező munkavállalót is alkalmaznak. Magyarország kellemes klímája, sok gyógyvizes fürdőhelye révén alkalmas lenne arra, hogy nagy számú idős külföldi idősotthonban történő elhelyezését és gondozását biztosítsa.
A jövőkutatók szerint 10-20 év múlva a nyugdíjasok jelenthetik fogyasztói szempontból a legnagyobb vásárlóerőt. Magyarország idősotthon hálózatával, az idősek ellátására specializálódó hotelekkel idevonzaná ezt a vásárlóerőt, az EU nyugdíjas központja lehetne, ahol a külföldi nyugdíjasok sok szolgáltatást vesznek igénybe és sokat költenek is. A nyugdíjasok egy része csak pár hetet töltene itt, mások több hónapot és lennének akik egész évben itt tartózkodnának, főként akiknek gondozásra van szüksége. Magyarországon lehetne a nyugdíjasok Ibizája, főként ha sok hangulatos rendezvény és a nyugdíjasok igényeinek megfelelő szórakozóhely lenne.

A hosszabb ideig itt lévő nyugdíjasokat rokonok is látogatnák, ez plusz turistaforgalmat jelentene. A B-modell szerinti gazdaságfejlesztés  első lépésben 200 ezer fő számára létesítendő idősotthon hálózattal számol, ami 1500 eurós havi díjjal havonta 300 millió euró, éves viszonylatban pedig 3,6 milliárd euró bevételt jelentene az országnak. Ez 3,6 %-os gazdasági növekedést hozna, amibe nem került beszámításra a nyugdíjasok vásárlása, fogyasztása.  

Az idősotthon hálózatból keletkező bevételek kiegészülnének a külföldi idősekhez látogatóba érkezők által igénybevett szolgáltatásokból keletkező bevételekkel. 200 ezer fős hálózat esetén évente nagyjából 1 millió látogatóra lehet számítani, akiknek szállás kell, ellátás kell, akik költenének, vásárolnának, szolgáltatásokat vennének igénybe. Egy fő esetében 1000 euró kiadással számolva, évi 1 milliárd euróval növekedne a GDP. Ez plusz 1 %-os gazdasági növekedést eredményezne. Az idősotthon hálózat egyben  50-100 ezer jól fizető munkahelyet is jelentene, meghatározóan vidéken, főként női alkalmazottak részére. Ez is sok külföldön dolgozó fiatalt vonzana haza.

A B-modell megvalósítása lehetőséget jelentene arra, hogy Magyarország átlépje a jólét küszöbét. Magyarország ezzel nem csupán a térség legjobban teljesítő országává válna, de elérhetné Ausztria fejlettségi szintjét. Az osztrák életszínvonalat közelítő vagy azt elérő életszínvonal lehetne Magyarországon is.

Magyarország a jólét eléréséhez szükséges ugrásszerű gazdasági növekedés projektjeinek, rendszereinek és szervezettségének megvalósítása során olyan tömegű új tudást, tapasztalatot, ismeretet halmozna fel, ami iránt jelenleg hatalmas kereslet van Európában és a világon. Magyarország számára az új típusú gazdasági növekedés innovációja legalább akkora értéket jelentene, mint egy forradalmian új technológiai vagy technikai megoldás, aminek értékesítése hatalmas bevételt, nagy hasznot hozhat az országnak. 

A gazdasági növekedés innovációja fogalomkörébe tartozó tudás, tapasztalat, ismeret, know-how, amit a hazai projektek és rendszerek létrehozása során szerzünk, olyan értéket képviselne mintha az ország területe alatt olajmező és ásványi kincsek tömege lenne. A megvalósításban részt vevők közül a kiemelkedő tudással rendelkező menedzserek hasonló összegű éves keresetet jelentő szerződésekhez juthatnának, mint amilyeneket a világ legkeresetteb edzőinek ajánlanak a labdarúgás területén.

Magyarország egyik legjobban eladható exportcikke lehetne az a tudás, tapasztalat, ismeret, amit a B-modell szerinti nagyléptékű gazdaságfejlesztés, az új típusú gazdasági növekedés projektjeinek, rendszereinek és szervezettségének megvalósítása során szerzünk.

A szerző mint jogtulajdonos hozzájárul, hogy az oldalon lévő tartalom magyarul és idegen nyelvre lefordítva megosztható legyen közösségi oldalakon és weboldalakon a forrás és szerző megjelölésével.  Az így megosztott tartalom mellett elhelyezhető reklám, hirdetés.