Gazdaság 4

_____________________________________________________________________________

MEGAPROJEKTEK

Már jó ideje elértünk ahhoz a ponthoz, amikor az embereknek elegük lett a szűkölködésből, létbizonytalanságból. Elegük lett abból, hogy a jót az jelenti, hogy talán nem lesz rosszabb!

A magyar gazdaság jelenlegi állapota kevés esélyt sem kínál arra, hogy Magyarország felzárkózzon a fejlett országokhoz vagy csupán lépést tartson a jóval gyorsabban fejlődő szomszédos államokkal. 

Az ötvenes években nekünk szánt Marshall-segélynél nagyobb összegű támogatást kaptunk az Európai Uniótól, a jólét helyett mégis a szűkölködés a meghatározó és több millió magyar ember élethelyzetére a legmegfelelőbb kifejezés a szegénység. Ausztria a Marshall-segélyből virágzó gazdaságot hozott létre és jólétet teremtett állampolgárainak.

A magyar gazdaság jelenlegi helyzetét kiindulópontnak tekintve nem található olyan tényező, amely akár mérsékelt optimizmusra adna okot. A Marshall-segélynél nagyobb összegű uniós támogatás felhasználása Magyarországon nem teremtett virágzó gazdaságot és nem hozott jólétet, sőt, sokak szerint még csekély javulás jelei sem érzékelhetők.

Ebből kiindulva kijelenthető, hogy Magyarország olyan fordulóponthoz érkezett, amikor már nem csupán a gazdasági növekedés élénkítésére kell új megoldásokat találni, de az ország fejlődésének iránya és üteme szempontjából is szükséges alapvetéseket tisztázni és nem kerülhető meg az állam szerepének újragondolása sem.

A magyar emberek türelme elfogyott. Ebből a helyzetből egyetlen kiút létezik: a nagyléptékű fejlődés!  A nagyléptékű fejlődéshez olyan nagy értékteremtő képességgel bíró gazdasági innovációra, olyan új gazdasági modellre van szükség, ami nem csupán néhány százalékos gazdasági növekedésre nyújt lehetőséget, hanem a gazdasági teljesítmény és ezzel az állami bevételek ugrásszerű növekedését valamint több százezer jól fizető új munkahely létrejöttét is biztosítja viszonylag rövid idő alatt.

A gazdasági innováció, a kreatív tudás képes kitalálni olyan, a gyakorlatban alkalmazható új növekedési módszereket és megoldásokat, amelyek a nagyléptékű fejlődéshez szükséges új típusú növekedés motorjai lehetnek.  

A kutatók abból indulnak ki, hogy a jelenlegi gazdasági folyamatokat vizsgálják és ebből vonnak le következtetéséket. De ebből csak az látható, hogy mi lesz ha minden így folytatódik tovább. Empirikus úton a kutatók nem ismerhetik meg azokat az  új gondolatokat, új megoldásokat, melyek egy csomagban hozhatják azt az ugrásszerű gazdasági növekedést, aminek töredéke sem jönne össze a spontán gazdasági növekedés sok apró szeletéből.

Magyarországon az elmúlt 25 év egysíkú gazdaságpolitikája a gazdasági növekedés lehetőségeit vizsgáló kutatás vonatkozásában csupán azt az irányzatot fogadta el, amely a megtörténtet, a lezajlott folyamatokat elemzi és ebből von le következtetéseket és ez alapján készít előrejelzést. 
A másik irányzatot, amely a létező helyzetből kiindulva a lehetségest kutatja, azt, hogy a földrajzi, nemzeti adottságok, az embertőke és társadalmi tőke, de főként a fellelhető lehetőségek figyelembevételével milyen fejlődési pálya, milyen jövőkép biztosíthatja az ország gyors felemelkedését, nem létezőnek tekintették, nem alkalmazták. 1998-tól minden miniszterelnök asztalán ott volt ezt az irányzatot képviselő tudásanyag, a B-modell anyaga, a nagyléptékű fejlődés, az új típusú gazdasági növekedés receptje.

Az elmúlt időszak kormányai mellőzték a gazdasági modellezés alkalmazását is, úgy tudni, erre szakértőjük sem volt. Csupán hatásvizsgálatot alkalmaztak egyes esetekben, amely merőben más mint a modellezés. A hatásvizsgálat egy kormányzati intézkedés, monetáris vagy jogi szabályozás lehetséges következményeit vizsgálja. A modellezés nem a következményeket, hanem a folyamatot, magát a megoldást, a cél elérésére kidolgozott cselekvéssort, elképzelt logikai rendszert teszteli, azt vizsgálja, hogy  egyáltalán működik-e a folyamat, mely tényezőkön, összetevőkön lenne célszerű változtatni, hogyan fokozható a hatékonyság. Gazdasági modellezéssel vizsgálható lett volna, hogy az adó- és járulékcsökkentés vagy a pályázati úton kiosztott több ezer milliárd forint állami és uniós támogatás miért nem generál gazdasági növekedést, miért csak adományként működve magánvagyonokat gyarapít. Gazdasági modellezéssel kimutatható lett volna, hogy piac nélkül, kereslet nélkül adó- és járulékcsökkentés, állami vagy uniós támogatás, de alacsony kamattal adott hitel sem gerjeszt gazdasági növekedést, azért is, mert ha láthatóvá válik ilyen piaci lehetőség vagy kereslet, akkor arra több száz tőkével rendelkező vállalkozás azonnal rástartol és elviszi.

A  tudatos és szervezett változás gyorsan beindíthatja a gazdasági növekedést, de az eddigi kormányok elvetették ezt a megoldást, helyette a lassú, spontán mozgásokra épített araszolva haladás elméletét fogadták el és ezt alkalmazták.

A gazdaságszervezéssel történő tudatos gazdaságfejlesztés azt jelenti, hogy az állam gazdasági célokat tűz ki és valósít meg, ehhez tudást, szervezettséget és forrást biztosít.  Az állam erre alkalmas és hajlandó vállalkozások és állampolgárok tevékeny közreműködésével megcsinálja azt, amire a piacgazdaság szereplői nem képesek vagy nem vállalkoznak, megcsinálja azt, ami önmagától, a gazdaság önszerveződése révén nem jönne létre.

A gazdaságszervezéssel történő tudatos gazdaságfejlesztés nem kiváltja hanem kiegészíti a természetes, spontán módon létrejövő gazdasági fejlődés folyamatát. Ehhez nem kell jogszabályt alkotni, nem kell hozzá rendelet, ehhez elhatározás kell és egy döntés, mely útjára indítja a gazdaságszervezés folyamatát.  Ez esetben a kormány gazdaságszervezéssel hozza létre azt, aminek kis töredéke is hosszú évek alatt jönne létre a spontán fejlődés révén.

Ahhoz viszont, hogy ez az elmélet valósággá váljon, a gazdasági célok elérését a megvalósíthatóság szintjén vázoló koncepciókra, tervekre van szükség, az ezek létrejöttét támogató gazdaságpolitikára, és főként forrásokra, akár pályázati, akár más célon elkülönített forrásokra, melyek nem csupán a tervekben formát öltő kreatív tudás megszületését, de a megvalósíthatóság és várható eredményesség vonatkozásában mérőszámokat, bizonyosságot produkáló kísérleti szakasz finanszírozását is biztosítják.

A cél az, hogy Magyarországon is olyan virágzó gazdaság és jólét legyen mint a szomszéd Ausztriában. Ehhez terv kell, stratégia, mert ha nincs terv a jólét megteremtésére alapot adó gazdasági fejlődésre, akkor soha nem is lesz jólét!

A nagyléptékű fejlődéshez, de a jólét eléréséhez is olyan nagy értékteremtő képességgel bíró projekteknek kell létrejönni, melyek majd akkor is képesek biztosítani az elért életszínvonal megtartását és a nyugdíjak fedezetét, ha a demográfiai helyzet kedvezőtlenül alakul.

A nagyléptékű fejlődésnek, a  gazdasági teljesítmény ugrásszerű növekedésének nélkülözhetetlen feltétele az áruk vagy szolgáltatások nagy tömegű értékesítése és ehhez az értékesítésre lehetőséget nyújtó piacok rendelkezésre állása. A tudásalapú gazdaság létrejötte a jövő valós vagy képzelt lehetősége, jelenleg a szolgáltatások nagy tömegű értékesítése, az erre lehetőséget nyújtó piaci feltételek megteremtése jelenti a járható utat Magyarországnak a nagyléptékű fejlődésre. A szolgáltatások nagy tömegű értékesítésére alapozott gazdasági fejlődés esetén kisebb a tőkeigény, kisebb a piacvesztés lehetősége és nagyobb az esély az alacsonyan képzett vagy képzetlen munkaerő foglalkoztatására.

Az áru- és pénzmozgás ugrásszerű növekedését, a GDP és az állami bevételek jelentős bővülését eredményező, sok új munkahelyet teremtő nagy tömegű szolgáltatás értékesítésére lehetőséget nyújtó  megaprojectek jelenthetnék Magyarország számára azt, amit Svájcnak a bankszektor vagy Monacónak a kaszinók.

A nagyléptékű fejlődés stratégiájához, megvalósítási terveihez először a célt kell meghatározni!  Jelenleg örülünk a magyar GDP 3 %-os növekedésének, nincs olyan nap, hogy ezt ne méltatná valaki, pedig ez valójában a szinten tartáshoz is kevés. Ha a GDP 50 %-os növekedését tűzzük ki célnak - ami már jóval biztatóbb jövőt eredményezhet - akkor  éves viszonylatban 50 milliárd eurós, hetente pedig 1 milliárd eurós többletbevételt kell produkálni a magyar gazdaságnak. A cél nem megvalósíthatatlan. Heti 1 milliárd eurós bevételre konkrét példát keresve, említhető például a müncheni sörfesztivál, ami 1 hét alatt több mint 1 milliárd eurós bevételt hoz a bajoroknak. Ez a példa másrészről a szolgáltatások nagy tömegű és koncentrált értékesítésének egyik iskolapéldája.

A kérdés az, hogy Magyarországon hol és milyen módon lehetne megvalósítani a szolgáltatások nagy tömegű, koncentrált értékesítését? Mi lehetne az a vonzerő, ami összehoz annyi embert, akiknek költése révén összejön a heti 1 milliárd euró?  

A szolgáltatások nagy tömegű értékesítésének piaci lehetőségeit keresve abból célszerű kiindulni, hogy szinte mindenki üzleti lehetőség után kutat, mindenki az üzletet hajtja, akinek pedig pénze van, az minden jót próbál megadni magának. Az ebből levonható, de akár általános érvényűnek is mondható következtetés, hogy a szolgáltatások nagy tömegű értékesítésére a megoldást olyan szolgáltató városok jelenthetik, ahol nappal minden az üzletről szól, éjszaka pedig a szórakozás a meghatározó. 

Olyan szolgáltató városok kellenek, ahol az üzleti kapcsolatteremtés, az üzleti lehetőségek megismerésének sokféle lehetőségét felvonultató létesítményhálózat és infrastruktúra áll rendelkezésre, ahol a szórakozás körében létező minőségi szolgáltatás sokszínűségének olyan kínálata létezik, mely mágnesként vonza a fizetőképes keresletet.

Az e körben szóba jöhető fizetőképes keresletet biztosító célcsoport meghatározó részét a hazai, de nagyobb részben külföldi vállalkozók, üzletemberek, cégek közép- és felső vezetői jelentik, akik megengedhetik maguknak, hogy igénybevegyék a szolgáltatásokat, másrészt összekötik a hasznost a kellemessel, az üzleti lehetőségek felkutatását a szórakozással. Ők megengedhetik maguknak, hogy sok alkalommal, sok pénzt költsenek, ami nagy tömegű áru- és pénzmozgást eredményez..

Az üzleti kapcsolatteremtés, az üzletre találás folyamatos lehetősége, a szórakozás és a szolgáltatások sokszínűsége, a hely hangulata pedig feltehetően újból és újból idevonza azt, aki már egyszer volt itt, belekóstolt az itteni életbe, de valószínűen sokan jönnek először idelátogatók is a kiváncsiság miatt.

Az üzletemberek, vállalkozók, cégek közép- és felsővezetői mellett valószínűen sok vendég várható a hazai és külföldi módos, tehetős középosztály köréből is, ők ugyancsak megengedhetik maguknak, hogy évente többször is kiruccanjanak ide, akár a kiváncsiság okán vagy azért, hogy jól érezzék magukat, a számos csábító lehetőség pedig arra ösztönzi őket, hogy itt költsék a pénzüket.

A nagy tömegű szolgáltatás értékesítésére piaci lehetőséget jelentő üzleti, kereskedelmi és szórakoztató központok az üzlet, a szórakoztatás, a szerencsejáték együttlévőségét hordozó város méretű szolgáltató parkok lennének, melyek nagyságrenndel megnövelnék az ország idegenforgalomból származó bevételeit. 

A statisztika szerint egy év alatt nagyjából 900 milliárd forintot költenek el nálunk az idelátogató külföldiek. Ennek akár a sokszorosa - évi 100 milliárd euró - is elérhető lenne a szolgáltatások nagy tömegű értékesítését célul kitűző gazdaságpolitikával, a látványosság, a szórakoztatás, a szerencsejáték sokszínűségét, az üzleti kapcsolatteremtés lehetőségének sokféleségét kínáló szolgáltatóparkok létesítésével.

A folyamatosan működő hatalmas vásárvárossal, üzleti központtal, hagyományos és tematikus szállodákkal, banknegyeddel, szerencsejáték és szórakoztató negyeddel, továbbá nemesfém- és műtárgypiaccal is rendelkező város méretű szolgáltató parkok fontos üzleti központként, a Wall Street és Las Vegas együttlévőségét, New Orleans és Amszterdam feelingjét hordozó szolgáltató városként funkcionálnának, ahol nappal minden az üzletről szól, éjszaka pedig a szórakozás a meghatározó.

A város méretű szolgáltató parkok üzleti idegenforgalomból, szerencsejátékból, bevásárló és egyéb turizmusból származó bevétele mellett hasonló, de inkább nagyobb rész keletkezne a kapcsolódó áru és pénzforgalomból, a logisztikából, szállításból, a raktárbázisok köré települő összeszerelő üzemek áruforgalmából, a vámbevételekből, másrészt olyan foglalkoztatási és vállalkozási lehetőség nyílna az alacsonyan képzett és képzetlen munkaerő számára is, hogy az ország keleti és déli részében radikálisan csökkenhetne a munkanélküliség.

A lényeget egyszerűen megfogalmazva: a város méretű szolgáltató parkok létrehozásával a szolgáltatások sokszínű, nagy tömegű és széleskörű kínálatára nyilna lehetőség, amely magához vonzaná határon belülről, de főként határon kívülről a fizetőképes keresletet.  

A B-modell Magyarországon  5 szolgáltató park  - szolgáltató város - minimum heti 2 milliárd eurót biztosító bevételével számol, amikor azt állítja, hogy a magyar GDP öt éven belül megháromszorozható.

Ahhoz, hogy egy ilyen város méretű létesítmény létrejöjjön az állam gazdaságszervezési tevékenysége, a koncepció megismertetésétől a megvalósításig tartó folyamatot koordináló közreműködése szükséges.                                                                                                                                                                                                                                                                  

___________________________________________________________________________                                                                                                                                                                                                                                                                                                     

IDŐSELLÁTÁS MEGAPROJEKT

Idősotthon hálózat külföldiek ellátására

A gazdag európai országokban egyre nagyobb gondot jelent az idősek ellátása. A fejlett európai országok lakossága elöregedik, ez leginkább Németországban látható.

Az idősotthonok működtetésére nehéz személyzetet találni, sok kelet-európai országból érkező munkavállalót is alkalmaznak ezen a területen. Az idősotthonoknak Németországban magasak a rezsi költségei és a bérek se alacsonyak. Németországban havi 3 ezer eurót kérnek egy fő ellátásáért, de a biztosító csak 1500 eurót fizet. 

Szakértők szerint a következő 20 évben legkevesebb 5 millió idős német állampolgár számára kell idősgondozást biztosítani, amit a német állam a jelenlegi szisztémában nem lesz képes megoldani. Hasonló a helyzet más gazdag európai országokban is, például Nagy Britanniában, Franciaországban, Hollandiában.

Magyarország számára a külföldi idősek ellátására alkalmas idősotthon hálózat - megaprojekt - létrehozása 3-4 %-os gazdasági növekedést hozna, de ami ennél jóval fontosabb, hogy vidéken már első lépésben közel 100 ezer fő számára jelentene jó fizetéssel járó munkalehetőséget. 

Munkalehetőség lenne a már képzett ápolóknak, az állami felnőttképzés keretében képesítést szerzett és a folyamatos képzést biztosító állami programok révén képesítést szerző ápolóknak, de munkalehetőség lenne sok szakképzetlen munkavállalónak is, a takarítás, főzés, tálalás, mosás, szállítás, kert rendben tartása és számos más területen is. Külön kiemelhető, hogy ezzel a megaprojekttel vidéken főként a nők számára jönne létre nagy számú jól fizető munkahely. 

Magyarország kellemes klímája, sok gyógyvizes fürdőhelye révén alkalmas lenne arra, hogy nagy számú idős külföldi idősotthonban történő elhelyezését és gondozását biztosítsa ilyen területen illetve környéken. Németországban havi 3 ezer eurót kérnek az ellátásért, Magyarország számára ez havi 1500 eurós díjért is megérné. Magyarországon jóval alacsonyabbak a rezsi költségek és jóval alacsonyabbak a bérek.

A Magyarországon, magyar idős emberek számára létrehozott, nagyon jó körülményt biztosító idősotthonokban az első osztályú ellátás havi díja nem haladja meg a 700 eurót vagyis 210 ezer forintot.

Meg kell említeni, hogy hazai és uniós forrásokból jelentős támogatáshoz jutottak a gyógyvizes fürdők fejlesztésére pályázók, de ez sem a gazdasági növekedésben, sem idegenforgalomban nem hozta meg a várt eredményt. A gyógyvizes fürdők környezetében épülő idősotthonok révén  viszont busásan megtérülhetne ez a támogatás.

A B-modell első lépésben 200 ezer fő számára létesítendő idősotthon hálózattal számol, ami 1500 eurós havi díjjal havonta 300 millió euró, éves viszonylatban pedig 3,6 milliárd euró bevételt jelentene az országnak. Ez 3,6 %-os gazdasági növekedést hozna.

Az idősotthon hálózatból keletkező bevételek kiegészülnének a külföldi idősekhez látogatóba érkezők által igénybe vett szolgáltatásokból keletkező bevételekkel. 200 ezer fős hálózat esetén évente nagyjából 1 millió látogatóra lehet számítani, akiknek szállás kell, ellátás kell, aki költenének, vásárolnának, szolgáltatásokat vennének igénybe. Ez a vidék számára olyan lehetőséget és bevételi forrást biztosítana, amit 10 ipari üzem létesítésével se lehetne elérni.

Ami pedig az állam bevételeit illeti, egy fő esetében 1000 euró kiadással számolva, évi 1 milliárd euróval növekedne a GDP. Ez  plusz 1 %-os gazdasági növekedést eredményezne, ami a 2012-ben elért magyar gazdasági növekedés 10-szerese.

A szerző mint jogtulajdonos hozzájárul, hogy az oldalon lévő tartalom magyarul és idegen nyelvre lefordítva megosztható legyen közösségi oldalakon és weboldalakon a forrás és szerző megjelölésével.  Az így megosztott tartalom mellett elhelyezhető reklám, hirdetés.