Baranyai József 

 

B-modell

  


NEGYEDIK IPARI FORRADALOM


Amíg Magyarország ott tart, hogy ároktisztítással, gereblyézéssel, közmunkával próbál munkát, foglalkoztatottságot teremteni, addig a fejlett nyugati országok tech-generációja már a negyedik ipari forradalom tevékeny részese. A világban őrült tempóban száguld a technikai fejlődés, mi meg összeszerelő üzemek létesítéséért kilincselünk. Az okos telefon már a mindennapjaink része, de nemsokára jön az okos mosógép, okos autó és szinte minden okos lesz a háztartásban és körülöttünk is. Az ember feladatát átveszik a gépek, nekik nem kell bért fizetni és 24 órában dolgoznak. Nem mennek szabadságra, nem lesznek betegek, mindig képesek egyenletes teljesítményre.

Magyarországon a negyedik ipari forradalom a fiatalok dolga lenne, de a negyedik ipari forradalom megvalósítására képes generáció  itthon már csak nyomokban érhető el, mert jelentős részük külföldre, nyugatra ment dolgozni. Ők már a fejlett nyugaton ügyködnek a negyedik ipari forradalom megvalósításán, ami az igazi baj, hogy többségük nem is tervezi hazatérését. A miért elemzése egy külön történetet képez, de néhány ismert ok azért felvethető. A politika szerint jók a fiatalok kilátásai Magyarországon, ugyanakkor számos fiatal kilátástalanságról beszél. Az egyedülálló fiatalok közül is számosan küzdenek megélhetési gonddal, ami viszont elkeserítő, hogy a gyermeket nevelő fiatalok körében ez az arány jóval magasabb. A hátralékos fizetéseket kezelő kimutatása, statisztikája szerint a gyereket nevelő magyar fiatalok 70 %-a késedelmesen fizeti be számláit. Nehezen elképzelhető, hogy a feledékenység lenne a fő ok, sokkal inkább az, hogy a gyerek nevelése rengeteg pénzt felemészt és inkább a számla befizetését halasztják, minthogy a gyerektől vonjanak meg valami szükségeset. Nyugaton annyi a bér, hogy jól meg lehet élni belőle, ha Magyarországon viszont annak csak az ötödét lehet keresni, akkor abból nemhogy jó, de szűkös megélhetést is nehéz biztosítani. Magyarország a rendszerváltás óta egyedül az árak tekintetében érte utol a nyugatot, a bérek viszonylatában jelentős a lemaradás.

Magyarországon a még itthon lévő fiatalok dolga lenne a negyedik ipari forradalom megvalósítása, de ehhez számos feltételt kellene biztosítani, amire lenne is pénz bőven. Elképesztő mértékű uniós támogatás vár kiosztásra, viszont elképzelés, koncepció, terv nincs arra, hogy ez hogyan legyen összeszervezhető, összekapcsolható a negyedik ipari forradalommal. Magyarországon szinte alig van dinamikus fejlődést produkáló netes cég. Nincs jelentősebb internetes közösségi oldal. Velünk ellentétben a negyedik ipari forradalomba tevékenyen bekapcsolódó országokban ilyen vállalkozások tömege önti a piacra produkcióit.  Nyugaton az új ötletekre létezik a közösségi finanszírozás bejáratott módszere, nálunk ez csupán hírekből ismert. Ugyanakkor kormányzati kezelésben hatalmas tömegű forrás létezik, olyan mértékű uniós támogatás, aminek elköltésére alig látnak esélyt.

Magyarországon nagy összegű támogatást kapnak tanösvények, melyen naponta, de inkább hetente pár látogató megy végig. Nagy összegű támogatást kapnak jóformán vendég nélküli, gyér forgalmat bonyolító panziók bővítésre, fejlesztésre. Elképesztő célokra adnak 10 és 100 milliókat, esetenként milliárdokat, melyekből a múltban - mint az az ország helyzetén látszik - nem lett gazdasági növekedés, nem lett felzárkózás és főként nem segítette a magyar emberek életszínvonalának javítását. Mellesleg megjegyezhető, hogy az EU a hatalmas összegű uniós támogatást a magyar embereknek adja, azzal a szándékkal, hogy így segítse a felzárkózást a fejlett nyugathoz és a nyugati életszínvonalhoz.

Pedig a Magyarországon most létező fejlesztési forrásokkal már két év alatt szárnyaló fejlődést lehetne produkálni a negyedik ipari forradalom vonatkozásában, kiemelkedő eredményekkel, ha létezne ehhez a lehetőségeket bemutató információs stratégia, a fejlesztési irányokat kijelölő koncepciók és ezen koncepciókra épülő pályázati célok és a megvalósuláshoz szükséges pályázati rendszer. Először is szükség lenne egy olyan információs háttérre, olyan információs rendszerre, ami képes elindítani ezt a folyamatot. Ha kormányzati kommunikációra van annyi pénz, akkor erre is kellene, hogy legyen. A kommunikáció többnyire győzelemről tudósít bennünket, csakhogy a negyedik ipari forradalom vonatkozásában először a részvételhez hozzásegítő kommunikációra lenne szükség.

Amíg érkezik az uniós támogatás, a forrás a fejlesztésre, felzárkózásra, addig kellene beállni a negyedik ipari forradalom fő- vagy melléksodrába, mert különben elszáguld a fejlődés mellettünk és ezen a téren is behozhatatlan hátrányba kerülünk.


Foglalkoztatás 4

_____________________________________________________________________________


SZEMBE A JÖVŐVEL


A magyarországi foglalkoztatottság jövőbeni alakulását meghatározóan befolyásolja a magyar gazdaság fejlődése és a magyar gazdaság szerkezetében bekövetkező változás. A magyar gazdaság távlati céljait meghatározó, a magyar gazdaság jövőbeni szerkezetével és fejlődésével kapcsolatos döntéseket hozó politikai vezetés nem hagyhatja figyelmen kívül azt, hogy a jövőkutatók szerint milyen módon és milyen irányban változik a globális gazdaság, milyen hatást gyakorol a gazdasági fejlődésre a negyedik ipari forradalom.

Magyarország 2010 óta munkaalapú rendszert épít. A gazdaságfejlesztés terén az ipar bővítése, az ipari termelés felfuttatása a cél. Az ország vezetésének nem titkolt célja annak elérése, hogy Magyarország legyen a térség termelési központja. A kérdés az, hogy ez mennyire van összhangban a globális gazdaság fejlődését meghatározó tendenciákkal, mert az nem remélhető, hogy a globális gazdaság fog igazodni a magyar gazdaságfejlesztési víziókhoz. Annak pedig nincs értelme, hogy Magyarország létrehoz egy olyan gazdaságszerkezetet, ami tíz vagy húsz év múlva zárvány, idegen test lesz a gyorsan fejlődő világban és kevés kapcsolódási pontja lesz az akkor létező valósághoz. 

A munkaalapú gazdaságban a negyedik ipari forradalom hozta változások miatt legfeljebb annyi perspektíva marad, hogy még jó ideig kell aki elvégezze a rosszul fizető nehéz munkát, ahonnan a robotok viszonylag lassabban szorítják ki az élőerőt. De vajon erről álmodott, erre gondolt a magyar nép a rendszerváltáskor, amikor a szép jövő szóba került?

A negyedik ipari forradalom elindításának feladata a mostani fiataloké lenne, folytatása pedig azoké, akik most még iskolába járnak. Ehhez megfelelő oktatás kellene. A heti öt óra testnevelés és plusz énektanítás valószínűen kevés lesz ehhez. Ugyan hallani róla, hogy programozást is akarnak oktatni majd az iskolákban, csakhogy a több százezer iskolásból talán 50 olyan lesz, akinek a programozás lesz a munkája, viszont a több százezer iskolás felnőttként az interneten elérhető hatalmas tömegű információból kell, hogy gazdálkodjon, kikeresse a számára vagy munkájához szükségest és az internetet használja majd magán és üzleti célú kapcsolatteremtésre, kapcsolatépítésre. 

Ma már a számítógép csupán egy eszköz és a világháló, az ott lévő tartalom, az internet nyújtotta lehetőségek sokfélesége az ami a nagyobb szegmenst jelenti, így az oktatásnak is ehhez kellene igazodni és nem csupán a programozásra szorítkozni. Ugyancsak hallani a digitalizálás kifejezést, ami sem az elnevezés, sem a mögöttes tartalom és jelentés vonatkozásában nem fedi le azt a tudásanyagot, amire a mai iskolásoknak szükségük lenne ahhoz, hogy a negyedik ipari forradalom folytatói legyenek. Némely vonatkozásban úgy látszik mintha Magyarország a valóságtól elzárt sziget lenne, ahol a logikus gondolkodás nem elvárás és nem előny és a választott út nem a jövőbe vezet.

A jövőkutatók szerint hatalmas változások várhatók a közeli jövőben a foglalkoztatás terén és erre már most érdemes, sőt, szükséges felkészülni. 15-20 éven belül az Európai Unió országaiban a mostani munkahelyek 50 %-a megszűnhet az automatizálás miatt. Az emberek helyét gépsorok, robotok és szoftverek veszik át. Azokban az országokban ahol nem készülnek fel erre hatalmas munkanélküliséggel kell számolni. Az EU tagállamainak jövőbeni foglalkoztatási viszonyait vizsgáló jövőkutatók szerint a magyar  gazdaságban lehet, hogy több mint 50 %-os lesz az élőerő leépítése. A tulajdonosoknak elemi érdekük, hogy az élőerőt okos gépekre, robotokra cseréljék.  A robotok működtetése tizedannyiba se kerül mint az élőerő munkabére. A robotok, gépek napi 24 órán keresztül dolgoznak, nem mennek szabadságra, nincs hangulatingadozás vagy személyes probléma miatti teljesítménycsökkenés. Az is szempont, hogy a robotok, gépek, szoftverek nem tömörülnek szakszervezetekbe, nincs követelésük, lecserélésük esetén nem jár nekik végkielégítés.

Irodai munkahelyek sokasága is megszűnik. Az emberek helyére lépő mesterséges intelligencia, a számítógép sokkal kevesebbet hibázik mint egy irodai alkalmazott, másrészt hatalmas adat- és információhalmazzal is könnyen megbirkózik. Az okos gépekhez szükséges kezelők és üzemeltetők létszáma is a töredékére csökkenhet. A jövőben a fő foglalkoztató ágazat a szolgáltatás lesz.

Jövőkutatók szerint, amit most elképzelni is nehezen tudunk, majd ott is robotok helyettesítik az embert, így még a szolgáltató ágazatban is sok helyütt kiszorítják az élőerőt. Olcsón működtetett kórházakban, idősotthonokban robotok takarítanak, robotok osztják az ételt, de a sofőrök nagy részének is megszűnik az állása, ha elterjednek az önmagukat vezető taxik és teherautók. Az üzleti, tudományos, mérnöki, oktatási, művészeti, egészségügyi területen és a menedzsment szintjén már sokkal kisebb az esély arra, hogy a robotok vagy szoftverek kiszorítsák az embert.

A jövő változásai között igen fontos tényező, hogy  gyorsan nő a nyugdíjasok száma és nő az átlag életkor is. Ez nem csupán annyit jelent, hogy az államnak egyre több nyugdíjat kell fizetni, hanem azt is, hogy gyorsan bővül egy olyan fogyasztói célcsoport, amelynek száma a kutatások szerint 2020-ra a világon már eléri a kétmilliárdot és egyben 15 ezer milliárd dollár vásárlóerőt jelent. Egyes közgazdászok szerint a még távolabbi jövőben ők lesznek azok, akik majd a legtöbbet költenek, ezért a gazdaságfejlesztés terén ez lényeges tényezőt jelent. A termékgyártásban és szolgáltatásban is ágazatok épülnek rá a nyugdíjasokra. Már most vannak a nyugdíjasokra szakosodott utazási irodák, ugyanis a nyugdíjasok egész évben ráérnek, de a szépségipar is rohamosan fejleszti az időseknek ajánlott termékeit. Az EU fejlett államaiban például - a kutatások szerint - a 65 éven felüli nők már több mint kétszer annyit költenek bőrápolási termékekre mint a harminc év alattiak.

A nyugdíjasok vevők lehetnek sok olyan termékre is, ami a hétköznapi életet könnyítheti, segíthet a házimunkában, konyhában, a pihenésben vagy csupán kedves dolog, örömet szerez. E körben inkább egyszerű, ötletes eszközökre kell gondolni, mint bonyolult technikai megoldásokra. A magyar nyugdíjasok oldaláról nézve ez a trend nem annyira a költés mint a jövedelemszerzés tekintetében lehet fontos. A magyar nyugdíjas műszakiak számára ez olyan területet jelent, ahol számos piacképes innováció születhet, amire nem csupán Magyarországon, de Európában vagy még távolabb is sok vevő található. Kik tudhatnák jobban, hogy mire lenne igényük a nyugdíjasoknak mint a kreatív, ötletekkel teli nyugdíjasok, a nyugdíjas műszakiak, akik képesek is megalkotni amit kitaláltak?

Eladni azt lehet, amire kereslet van és a nyugdíjasok igényeit kielégítő eszközökre egyre nagyobb kereslet lesz, amit a magyar gazdaságfejlesztés vonatkozásában is célszerű figyelembe venni. Természetesen önmagától ez sem fog megvalósulni. Ehhez gazdaságszervezés kellene, előtte pedig stratégiai tervezés és széleskörűen alkalmazható minták létrehozása. Forrás lenne rá bőven, hiszen akkora tömegű uniós támogatás ömlik Magyarországra, hogy annak elosztása, felhasználása jelenti a gondot.

Már eddig is rengeteg pénzt kiosztottak pályázati úton gazdasági növekedésre, munkahelyteremtésre, de érzékelhető előrelépés nem lett. Magyarország nagyobb mértékű támogatáshoz jut mint az egykori Marshall-segély volt, amiből például a szomszédos Ausztria virágzó gazdaságot és jólétet teremtett. Forrás tehát van bőven, de terv is kellene, olyan koncepció vagy gazdasági modell, ami például az uniós támogatás eredményes felhasználására nyújt lehetőséget. Ha nincs terv, nincs mit megvalósítani. A hatalmas összegű uniós támogatás egyszeri lehetőség, egyszeri esély arra, hogy belőle megteremtsük a jóléthez szükséges gazdasági teljesítményt. Az uniós támogatás eredményes felhasználásától függ Magyarország és a magyarok jövője. Ehhez szükség lenne minden tudásra, ötletre, elképzelésre, azokra is, melyek kívülről, a bizalom körén kívül lévőktől érkeznek a kormány asztalára.

Az elmúlt 25 évben, de főként az uniós támogatás elosztásának beindulása óta érkeztek a hivatalban lévő kormányok asztalára kívülről, a bizalom körén kívül lévőktől olyan koncepciók, tervek, melyek rendszer szinten megtervezett gazdasági fejlődésre jelentettek megoldást, létező kereslettel, de ezzel nem foglalkozott a politika. Az állam adott 40 milliót 40 cm-es kilátó építésére, 120 milliót városi díszkapu létesítésére, több száz milliót kutyakozmetikára, több 10 milliárdot tanulmányokra, sok-sok milliárdot stadionokra, sok tíz milliárdot propagandára, de az igen jelentős gazdasági növekedést ígérő koncepciók, tervek kis mintán történő kipróbálására egyetlen forintot se.

Forrás tehát van bőven, de terv is kellene, olyan koncepció vagy gazdasági modell, ami az uniós támogatás eredményes felhasználására nyújt lehetőséget. Az önérdekű szerveződésen alapuló piacgazdaság nem úgy működik, hogy mindenki ötletgyáros és kitalálja, hogy mit kellene csinálni, hanem valaki előáll egy jó ötlettel és ha beválik, akkor sokan másolják. Ez jelenti a fejlődés terítését, ami úgy lenne felgyorsítható, ha a bizalom körén belül és azon kívül lévőktől érkező, a kormányok asztalára kerülő koncepciók, javaslatok egyaránt támogatást kapnának és főként forrást, hogy megvalósíthatók legyenek a fejlődés terítéséhez szükséges minták. A B-modell szerinti gazdaságfejlesztés egyik fő iránya, hogy gazdaságszervezéssel olyan mintákat kell létrehozni, amik másolhatók és sok új vállalkozás létrehozására nyújtanak lehetőséget.

Ez is kellene ahhoz, hogy ne itt tartsunk, hanem sokkal előbbre.

A szerző mint jogtulajdonos hozzájárul, hogy az oldalon lévő tartalom magyarul és idegen nyelvre lefordítva megosztható legyen közösségi oldalakon és weboldalakon a forrás és szerző megjelölésével.  Az így megosztott tartalom mellett elhelyezhető reklám, hirdetés.