B-modell
Baranyai József
B-modell
Mint
ahogyan létezik az amerikai álom, ugyanúgy kell, hogy legyen magyar
álom is, egy kiteljesedett demokráciát és megélhető jólétet biztosító
szebb jövő képe, ami a miénk, amiért érdemes küzdenünk.
A magyar
álom megvalósulása elképzelhetetlen nagyléptékű fejlődés nélkül. Ma
Magyarországon egyetlen ismert recept létezik a nagyléptékű fejlődésre:
a B-modell.
A B-modell az
erős gazdaság és erős demokrácia pilléreire épülő szervezett
piacgazdaság modellje. Az állam - mint szolgáltató állam - a
legfőbb szervezőerő szerepét felvállalva gazdaságszervezéssel
létrehozza a jóléthez szükséges gazdasági teljesítményt.
Neves elemzők véleménye mellett a tények is igazolják, hogy
azok az
államok kezelték könnyebben és hatékonyabban a pénzügyi és gazdasági
világválság hatásait, ott értek el gyors gazdasági növekedést, ahol az
államkapitalizmus valamilyen változata működik és ebből adódóan a
szervezettség egy magasabb formája van jelen. Ezt igazolja például a
kínai és indiai államkapitalizmus sikere.
Miben rejlik az
államkapitalizmus sikere? Abban, hogy a spontán gazdasági fejlődés
mellett működik egy tudatos gazdaságfejlesztés is, úgy, hogy az állam
vállalja a szervezőerő szerepét. Van elgondolásuk, van tervük, van
jövőképük arra vonatkozóan, hogy mit akarnak elérni, hova akarnak
eljutni, továbbá létezik a megvalósításhoz szükséges szervezettség,
létezik a fejlődésnek is nevezhető megvalósítási folyamatot levezénylő,
végig vivő szervezőerő. Ők nem arra várnak, hogy majd csak úgy maguktól
megtörténjenek a dolgok.
A szervezettség magasabb szintje
azonban nem csupán ilyen hatalmi struktúra kereteiben létezhet, az akár
hatalmi eszközöktől mentes szolgáltatás formájában is biztosítható,
mint például a B-modell szerinti szervezett piacgazdaságban.
A
gyors gazdasági növekedés szervezettséget, szervezőerőt igényel. A
szervezettség foka döntően befolyásolja a piacgazdaság motorját jelentő
önérdekű szerveződés kiteljesedését és az egyén teljesítőképességének
érvényesülését.
A spontán önérdekű szerveződés révén kialakuló
piacgazdaság - amit liberális piacgazdaságnak is neveznek - a létező
lehetőségeknek csak mintegy harmadát képes
hasznosítani, ezért az így elérhető gazdasági növekedés is csupán
harmada a szervezett piacgazdaság viszonyai között elérhető gazdasági
növekedésnek.
A nálunk is
létező spontán fejlődésre a jellemző, hogy léteznek az egyének,
gazdasági társaságok és más gazdasági vagy egyéb érdekközösségek által
kitűzött célok, de nincsenek nagy közös célokat kijelölő
elképzelések, nincs közös jövőkép.
A B-modell - Baranyai-féle modell - tipikusan magyar
modell, a magyar mentalitásra kitalált gazdaságszerkezettel.
Lehet kritizálni a magyar mentalitást és megfogalmazni nem teljesülő elvárásokat, de ennél egyszerűbb és főként eredményesebb a magyar mentalitásra épülő gazdaságszerkezetet kitalálni és létrehozni. Ez egyik alapja a magyar álom megvalósulásának.
Mert ahogyan létezik az amerikai álom, ugyanúgy létezik magyar álom is. És létezik olyan jövőkép, olyan fejlődési pálya, amely biztosíthatja az ország gyors felemelkedését, az életminőség számottevő javulását.
Még nem igazi
demokrácia, de már nem is diktatúra.
Még
nem létezik a mindenkire kiterjedő egyenlő elbánás elve, de már nem
létezik az egyenlők és egyenlőbbek közti különbség gumibottal való
kikényszerítése sem.
Ebben a demokráciában háborítatlanul élnek
együtt azok, akiket a demokrácia miatti kiállás miatt a diktatúra alatt
elítéltek és azok, akik az elítélésükre utasítást adtak. A különbség
csupán annyi, hogy aki akkor kiállt a demokrácia mellett, az a
rendszerváltás utáni demokráciában emiatt büntetett előéletű
állampolgár maradt, aki meg ezért elítélte őt, az feddhetetlen múltú
ember.
Bátortalan, félszeg demokrácia a miénk, ahol a jogos
bírálat elfojtását célzó hatalommal való ijesztgetés még nem
büntetendő. Itt még egyes esetekben a hatalom birtokosa a törvény
sajátos értelmezésére, előjogokra, tekintélytiszteletre hivatkozva
fenyeget, riogat.
Érett, bejáratott demokráciában az ilyent napok alatt elsöpörné a
népharag. Itt meg koszorúz, büntet és kitüntet.
A
magyarok számára a demokrácia és jólét elválaszthatatlan alapfogalmak.
A magyarok többsége demokráciában és jólétben szeretne élni! Olyan
demokráciában, ami nem viszonylagos, ami nem nézőpont kérdése.
Olyan
demokrácia kellene, ami nekem és a szomszédomnak, de az ellenségemnek
és a barátomnak is egyazon szabályokkal, ugyanazon mércével megélhető
valóságot jelent.
Olyan demokrácia, olyan jogbiztonság
kellene, hogy legalább az alapjogok megítélése legyen azonos. Ne
fordulhasson elő, hogy ha valaki hétfőn mond valamit kitüntetik, ha
ugyanazt szerdán, akkor meg két évre becsukják.
Olyan demokrácia
kellene, amelyben érvényesül a jogegyenlőség világszerte elismert elve:
„Születésétől mindenkinek ugyanazok a jogai, a törvény előtt mindenki
egyenlő és mindenkit egyenlő mértékkel mérnek.”
Létezik
magyar liberalizmus. Nem a szitokszóként ismert liberalizmus, melynek
kifordított értelmezése alapján bizonyos időszakban a hatalmon lévő
politikai elit bizonyos tagjai úgy gondolták, hogy nekik mindent
szabad. Létezik tiszta magyar liberalizmus, melyet a nagy magyar elődök
is vallottak. Ennek köre és tartalma támadhatatlan.
Szabadnak születni.
Szabadon élni.
Szabadon cselekedni.
Szabadon szólni.
Szabadon választani.
A demokrácia, a
jogállam, a piacgazdaság létrejöttének egyező akarása,
az önérdekű szerveződésnek, a verseny szabadságának akadály nélküli
érvényesülése esetén is jelentősen különböző állapot alakulhat ki a
gazdasági fejlődés milyenségét, a gazdasági növekedés mértékét, a
gazdaság szerkezetét és a társadalom tagozódását illetően.
A B-modell az erős
demokrácia, erős gazdaság pilléreire épülő olyan
kapitalizmus modellje, amelyben az állam – mint szolgáltató állam – a
legfőbb szervezőerő szerepét felvállalva megteremti a jóléti társadalom
gazdasági alapját képező szervezett piacgazdaságot. A B-modell azokat a
lényeges összefüggéseket, jellemző sajátosságokat vázolja, amelyek
irányadók, meghatározók a szervezett piacgazdaság létrejöttéhez, egy
olyan gazdaság, olyan társadalom létrejöttéhez, amelynek legfőbb
kedvezményezettje az egyszeri életértéket képviselő ember.
A modell lényeges
jellemzője, hogy az önerőből történő érvényesülés
legszélesebb körű megvalósulása, az önérdekű szerveződés gerjesztése,
kiteljesedése révén biztosítja a létező lehetőségek szabta határt
közelítő gazdasági növekedést.
A spontán önérdekű
szerveződés keretében az állampolgárok
kezdeményezése, cselekvésben megnyilvánuló akarata révén kialakuló
szervezettség és az ezt kiegészítő, az állam mint legfőbb szervezőerő
által létrehozott szervezettség azt az állapotot eredményezi, amikor
összeér az egyén és az állam cselekvésének határa, amikor a
legteljesebb mértékben megvalósulhat a lehetőségek és kiaknázatlan
erőforrások felkutatása, használatbavétele.
Az állam polgárainak
egyező akarata és tevékeny részvétele által, az
állam mint legfőbb szervezőerő közreműködésével teremthető meg a
gerjesztett, kiteljesedő önérdekű szerveződés, amely voltaképpen a
szervezett piacgazdaság megvalósulását jelenti.
A szervezett
piacgazdaság képes megjeleníteni a társadalom azon
önérdekűségét, hogy a ma Magyarországon élők tudását, képességeit,
adottságát figyelembevevő gazdaságszerkezet kialakítása révén jóval
többen váljanak az értékteremtő folyamat részesévé és mind kevesebben
kerüljenek a támogatást igénylők élethelyzetébe.
A szervezett
piacgazdaság sem képes arra, hogy megvalósítsa a gazdasági
és társadalmi igazságosságot, de jelentősen közelít ahhoz, kiterjeszti
az egyenlő elbánás elvét és számottevően növeli az esélyegyenlőséget.
A szervezett
piacgazdaság értékfilozófiája az, hogy az érvényesülés
támogatása, annak intézményi háttere sem kerül többe mint a
megfelelőség körén kívüliek szociális támogatása, a szociális
gondoskodás szervezése, intézményi háttere, ezért az egyén és a
társadalom érdeke egyaránt az, hogy elsősorban az egzisztenciális
biztonságot élvező, értékteremtő állampolgár élethelyzete teremtődjön
meg.
A legfőbb
szervezőerő szerepét felvállaló állam szövetségesének és nem
alattvalójának tekinti polgárát, kijelölve az állam és polgára
cselekvésének határát. Az állam szolgáltatásokat nyújt polgárának,
egyben elvárja, hogy az állam polgára kezdeményezéseivel, képességeinek
érvényesítésével, együttműködő cselekvéssel járuljon hozzá a jóléti
társadalom
megteremtéséhez és legyen részese a rászorulókat, elesetteket segítő
társadalom lelkiismeretének.
Ma Magyarországon az
értékteremtő tevékenységhez állami támogatást
nyújtó intézmények az egyéni vállalkozást tekintik a gazdaság legkisebb
alkotóelemének. A B-modell az egyén teljesítőképességét tekinti a
gazdaság legkisebb alkotóelemének, amelynek jelentősége abban áll, hogy
a tervezés, a szabályozás, a szervezés és támogatás szempontjából nem
hagyható figyelmen kívül az a láncszem, amely a teljesítőképesség és a
piacon megjelenő teljesítmény között létezik, amelynek megléte
feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az egyén teljesítőképessége piacon
megjeleníthető teljesítménnyé alakuljon.
Az egyén
teljesítőképességének kihasználatlansága senkinek nem előny,
az erőforrások számbavételekor pedig hiányt eredményez, olyan
állapotot, amikor az egyén az önfenntartó létezés megteremtése helyett
a támogatást igénylő helyzetébe kerül.
Egy ország
szervezettsége nem oldható meg a polgárok szintjén, nem
oldható meg a civil szerveződések közreműködésével. A közérdeket, a
közjót szolgáló, a közakaratot a gyakorlatban megvalósítani képes
szervezőerő szerepének a betöltésére egyedül az állam alkalmas. A
világban végbemenő változásokhoz való alkalmazkodás, a globalizáció
hatásainak ellensúlyozása, a globalizációból nyerhető előnyök
feltérképezése csak az állam közreműködésével biztosítható.
A B-modell szerinti
állam nem a polgárok életét befolyásoló, beavatkozó
állam, hanem szervezettséget teremtő, szolgáltató állam. Az állam
szolgáltatásokat nyújtó közreműködése nem korlátozza a verseny
szabadságát, nem csorbítja a piacgazdaság szereplőinek jogait, de
egyenlőbbé teszi a létező lehetőségek megismerését és elérhetőségét.
Az állam
szerepvállalása főként a fejlődés korai szakaszában bír nagy
jelentőséggel. A szervezettség fenntartása már jóval kisebb feladat
mint annak megteremtése.
Idejét múlt,
aktualitását vesztett, az új világrend meg nem értéséből
adódó követelés az állam szerepének csökkentése, amikor a globalizáció
sajátos hatásrendszerével amúgy is kiiktatja a nemzeti érdekek
képviseletére, megjelenítésére képes államot.
A B-modell szerint
az egyénnek döntő szerepe van a jövő alakításában. A
jövő már most befolyásolható azzal, ha egyesek előnyt élveznek, mások
hátrányba kerülnek az életútra történő felkészítés során, ezért
kiemelten fontos az egyén felkészülését segítő ismeretek, információk
egyenlő elbánás elvén történő biztosítása.
A család mint a
civil társadalom legkisebb alapegysége egyre kevésbé
létező társas állapot és mind kisebb mértékben tölti be az életre
történő felkészítés szerepkörét, ezért az alapfokú oktatás részévé kell
tenni azon ismeretek átadását, amelyek az alapismereteket jelentik az
életút elindításához, a képességek kibontakoztatásához.
Ha az állampolgár
teljesítőképességének érvényesülése a cselekvés
szabadságának érvényesülését is jelenti, ha fontos értéknek tartjuk az
e körben értelmezhető szabadságot, akkor kimondható, hogy a szervezett
piacgazdaság kedvezőbb az egyén számára mint a szociális piacgazdaság.
A szervezett piacgazdaság jóval inkább megjeleníti az egyszeri
életértéket képviselő ember kedvezményezettségét.
A szervezett
piacgazdaság nem csak értékfilozófiájában, de az ember
sorsával való törődés mikéntjében is lényegesen különbözik a szociális
piacgazdaságtól. A szociális piacgazdaság az önérdekű szerveződés révén
kialakuló piacgazdaság keretei között megvalósuló önerőből történő
érvényesülésre bízza azt, hogy ki marad a megfelelőség körén belül és
ki kerül a körön kívülre. A megfelelőség körén belülre maradáshoz nem
nyújt segítséget csak a körön kívül kerülőknek, az elbukottaknak ígér
vagy ad támogatást.
A szervezett
piacgazdaság esetében a cél az, hogy a gazdaság
szerkezetének átalakításával, gazdaságszervezéssel a versenyhelyzet a
társadalom szempontjából kedvező módon változzon. A megfelelőség köre
olyan mértékűre bővüljön, hogy a cselekedni akarók és képesek közül
csak kevesen kerüljenek a megfelelőség körén kívülre, a támogatásra
szorulók élethelyzetébe, a piacgazdaság arculatában ne a szociális
jelleg legyen a meghatározó.
A szervezett
piacgazdaság az egyenlő elbánás elvén, szolgáltatásként
nyújtott gazdaságszervezéssel segíti azokat, akik támogatással képesek
a boldogulásra, az önálló egzisztenciateremtésre. A kör azonban ezzel
nem zárulhat be, nem fogadható el természetes állapotként az, hogy a
megfelelőség körén kívül maradó, cselekedni akarók és képesek a
kiszolgáltatottság helyzetébe kerülnek, mert a versenyhelyzet
leminősítette őket. A cselekedni akaró és képes, de a kedvezőbb
versenyhelyzetben is a megfelelőség körén kívül maradó állampolgárok
számára folyamatos közmunka lehetőséget kell biztosítani, lehetővé kell
tenni, hogy ők is a munkájuk révén jussanak a megélhetésük fedezetéhez.
Az önmaguk életét
elrendezni képtelenek számára pedig biztosítani kell
a társadalom lelkiismerete által is elfogadható létfeltételeket, a napi
létezés tisztességes minimumát.
Ha elismerjük az
egyén döntő szerepét a gazdaság, a társadalom
formálásában, akkor olyan feltételeket kell biztosítani a számára, hogy
az akarata, képessége révén elérhető cselekvési helyzetbe kerülhessen,
valós emberi erőforrássá válhasson, a társadalom aktív tagjaként
szervezhesse boldogulását, érvényesülését. A cselekedni képes,
cselekedni akaró ember nem szűkös kegyelemkenyeret jelentő segélyt vár
attól a
társadalomtól, amely egyenlőséget, egyenlő elbánást ígér, hanem a
számára is esélyt nyújtó szolidaritást, támogatást önfenntartó
létezésének megteremtéséhez.
A B-modell az
európai szintű szociális gondoskodást a társadalom
lelkiismerete által elvárt állami feladatnak tekinti, melyet azonban
meg kell, hogy előzzön az önfenntartó cselekvés feltételeinek
megteremtése, mert ez inkább az emberhez közeli természetes állapot.
A B-modell
szükségszerűen megválasztott új fogalmakat használ – mint például
szervezett piacgazdaság, megfelelőség köre, legfőbb szervezőerő stb. –
melyek eddig hiányoztak az alkalmazott gazdaságtan kelléktárából.
A B-modell alkalmazása esélyt jelenthet arra, hogy
Magyarország akár 5 év alatt megháromszorozza a gazdasági
teljesítményét és 5 év alatt Magyarországon is megteremthető legyen az
osztrák életszínvonalat közelítő életszínvonal.
A
szerző mint jogtulajdonos hozzájárul, hogy az oldalon lévő tartalom
magyarul és idegen nyelvre lefordítva megosztható legyen közösségi
oldalakon és weboldalakon a forrás és szerző megjelölésével.
Az így megosztott tartalom mellett elhelyezhető reklám, hirdetés.